2010. március 31., szerda

Egy homár kálváriája Petrezselyeméknél


Sziasztok!

Ma  meg kell szakítanom a húsvéti menüsort, mivel tegnap az én drága egyetlen szerelmem gondolt egyet és haza állított egy élő homárral, mondván ez kihívás lesz számomra! Mondanom se kell, hogy a szívroham kerülgetett amikor megláttam ezt a hatalmas ollókkal rendelkező, de mégis ártatlan kis állatot! Persze az én feladatom lett volna megölni, de ezt kapásból elutasítottam, majd a következő percben rájöttem, hogy nincsen akkora lábasom amibe beleférne ez a jókora példány, hiszen több mint egy kilós volt, persze a drágaságom ezt oldotta meg leghamarabb kért a szomszédunktól, aki szintén átjött, hogy megnézze az állatot és Ő se tudott semmi okosat  mondani, pedig gyakorlott szakács. 
Ekkora én már teljesen bepánikoltam és épp ott tartottam, hogy valamelyik szomszédunk kerti tavacskájába belecsempészem, de természetesen ez kivitelezhetetlen lett volna. Körülbelül három negyed óra eltelte után jegeltük a témát és lefektettük Szofit, aki persze nagyon örült az új játszópajtásnak, szegény nem is sejtette, hogy mit tervez az anyja és az apja az új barátjával.
Miután lehiggadtunk mindketten megegyeztünk abban, hogy Feri lesz a gyilkos, mivel Ő találta ki, hogy ez legyen a vacsi és mégiscsak Ő a férfi a háznál! Nem igaz? 
Ezután lázas keresgélésbe kezdtem, hogy hogyan kell megölni egy homárt, persze az interneten rengeteg ötletet találtam, és sok kutatást is elolvastam, melyek a homár fájdalom küszöbével foglalkoznak (ami állítólag nagyon alacsony), meg azzal, hogy melyik a leghumánusabb módszere az elpusztításának. Míg ezeket olvastam egyre rosszabbul lettem és a homárunk ami le volt jegelve, hogy elaléljon, el kezdett mozogni, szóval kezdett tarthatatlanná válni a helyzet. Ekkor eszembe jutott, hogy megnézem kedvenc szakácsom könyvében az Ízek Itáliájában, hátha találok benne ötletet, és nagy szerencsémre találtunk egy nagyon kíméletes módszert a kivégzésre.
Nem volt más hátra, mint megtenni, így kimentünk a teraszra, hogy ott végezzünk vele: a lényeg, hogy az óllóit szorosan le kell fogni, majd a két szeme közé egy éles kést teszünk, és egy kalapács segítségével beütjük a kést, majd erőteljes, lefelé irányuló mozdulattal  teljesen átvágjuk a fejet. Szőrnyű volt! Én hallani véltem a sikítását is és fejvesztve rohangáltam a kertbe, miközben kiabáltam a Ferivel, hogy hogy teheti ezt, persze Ő is ki volt borulva, de végre véget ért szegény homár kálváriája, na meg a mienk is.



Giorgio Locatelli azt írja, hogy akkor vegyünk homárt, ha elég bátrak vagyunk, ami teljesen igaz, hiszen nekünk röpke három órába telt, míg végeztünk vele, és mégis minden valamire magát tartó szakács azt javasolja, hogy csak friss, élő homárt vegyünk, mert a fagyasztott vagy előfözött ízetlen lesz mire elkészítjük, így ha nem vagyunk képesek az ölésre, menjünk étterembe és együnk ott. 

Mindenesetre a végső konkluzióm, hogy megérte, mert isteni lett, pedig körülbelül éjfél volt mire megettük, még a másállapotom sem fogott ki rajtam, pedig ilyenkor nem szoktam kívánni a tengeri herkentyűket, ám most nem zavart akkor is megettem és nem bántam meg. 

Aki teheti próbálja ki otthon, mi legközelebb, biztos, hogy étteremben eszünk homárt, mivel nem váltunk  rutinos homár gyilkosokká, nem véletlenül nem vagyunk már vadászó-gyüjtögető társadalom!!:-) A húst én továbbra is döglötten veszem, de nem akarok elrettenteni senkit, egyszer érdemes megpróbálni, hátha másnak nem lesz ekkora kín! 






Grillezett homár fehérboros pennetésztával: 

Hozzávalók (2 személyre):


A homárhoz:

1 db (körülbelül 1 kg-os) élő homár
1 db citrom
3 db babérlevél
4 gerezd fokhagyma durvára vágva
 1 csokor durvára vágott petrezselyem
frissen őrőlt bors
2 gerezd zúzott fokhagyma
fél citrom leve
2 ek olívaolaj

A tésztához:

250 gramm színes penne tészta megfőzve
1 csokor friss petrezselyem durvára vágva
10 dkg fenyőmag pirítva
2 gerezd fokhagyma
1/2 pohár fehérbor
1kk étkezési keményítő
bors  




Elkészítés:

4-5 liter vízbe beletesszük a fokhagymát, babérlevelet, az egész citrom levét, a petrezselymet, sózzuk, borsozzuk és feltesszük forrni.

A homárt a fent leírt módón megöljük :-(, majd bedobjuk a forrásban levő vízbe és lefedjük. Körülbelül 5-10 percig főzzük és amikor gyönyörű vörös lesz a színe, akkor kivesszük. A főtt homárt alulról hosszában kettévágjuk és tepsire tesszük. Ha elég ügyesek vagyunk, akkor a húsa kiesik a páncélból. Persze a legértékesebb része az óllója, amit nem nehéz feltörni, ha van speciális rákbontónk, amivel megtördeljük az ollókat, és a csontot eltávolítjuk. Ám ilyen eszköz híján sem kell elkeseredni. Szárnyasollóval bevágjuk a páncélt a csücskénél, majd éles kiskéssel vagy kisollóval körben felnyitjuk. Ez a művelet pontosan olyan, mintha konzervnyitó nélkül, késsel bontanánk konzervet. Ha ügyesek voltunk, a rákhús egyben kiesik az ollóból. Ezt a húst is tegyük a tepsire és dörzsöljük be a zúzott fokhagymával, megkenjük az olívaolajjal és meglocsoljuk a citromlével, végül sózzuk borsozzuk. A sütőt grill fokozatra állítjuk és 200 fokon 10 percig grillezük a husinkat.

Elkészítjük a tésztát: serpenyyőben olívaolajat forrósítunk és megdinszteljük rajta a zúzott fokhagymát, hogy színt ne kapjon. Rádobjuk a petrezselymet, a fenyőmagot és még 2-3 percig pirítjuk, majd felöntjük a fehérborral, sózzuk-borsozzuk. Nagy lángon forraljuk, míg az alkohol elfő belőle. Kis tálba 1 evőkanál vízzel elkeverjük a keményítőt és hozzáadjuk a mártáshoz. Megvárjuk, míg mégegyszer felforr és besürűsödik, majd hozzákeverjük a főtt tészát.

Végül pedig ízlésesen tálaljuk, a tésztára szórhatunk egy kis reszelt parmezánt és friss petrezselymet díszítésnek.

Jó étvágyat hozzá!

Puszil mindenkit:

Petrezselyem

16 megjegyzés:

  1. Nekem elment tőle az étvágyam :( Azért köszi, hogy nem forró vízzel öltétek meg.

    VálaszTörlés
  2. Ügyesek vagytok!! Bár elhiszem, hogy nagy meccs volt szegényt megölni...

    VálaszTörlés
  3. Szia Csilla!

    Sajnálom, hogy elvettem a kedved tőle, de ha valaki meghív, hogy egyél nála homárt fogadd el!:-) Ha nem te végzel vele, hidd el nagyon finom!

    VálaszTörlés
  4. Köszi Bojsy!

    Nagy meccs volt, de legalább ilyet is csináltunk!:-)

    VálaszTörlés
  5. VÉGÜL MEGÖLTÉTEK ADOLFOT?!?!?!?!

    GYILKOSOK, GYILKOSOK!!!!!!!!!!!!!!!!!

    VálaszTörlés
  6. Hmmm, és hol lehet homárt besuerezni? Eddig nem sűrűn láttam a közértben:P :)

    VálaszTörlés
  7. Szia!

    A Metroban mindig van élő, a halas pultnál kell kérni, ott úszkálnak a pontyok mellett!:-)

    VálaszTörlés
  8. A Coraban is van, 10900 Ft/kg.

    VálaszTörlés
  9. A homár nem érzi kevésbé a fájdalmat, mint a gerincesek, ez ma már bizonyított tény. Ráadásul adott esetben az ő testük nem képes fájdalomcsillapító hatású anyagok termelésére, mint az emlősöké. Ami azt jelenti, hogy sokkal intenzívebben is érzik a fájdalmat, mint mi. Csak hogy tudd.

    "Nem véletlenül nem vagyunk már vadászó-gyüjtögető társadalom!!:-) A húst én továbbra is döglötten veszem.."
    Attól, hogy más elvégzi helyetted a piszkos munkát még ugyanolyan bűnrészes vagy a gyilkolásban, kér szépíteni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet, hogy bűnrészes vagyok, de minden evő lévén, hisz a természet így alkotott, húst kell ennem, mert köztudott, hogy csak növényi eredetű fehérje bevitele bél és gyomor megbetegedéshez vezet, kénytelen kelletlen, eszem állati eredetűt is, és szeretem is, ha gyilkosság, ha nem! Biztos az almának sem esik jól, hogy leszakítják a fáról, csak nem tud kiadni hangot!

      Törlés
  10. Az, hogy mindenevők vagyunk, nem azt jelenti, hogy húst is KELL ennünk, nem akarlak megbántani, de ez butaság. Ahogy az is, hogy a gyomrunk megbetegszik, ha nem eszünk állati eredetűt. Kizárólag növényi táplálékon is egészségesen élhetünk, ezt ma már ezernyi kutatás támasztja alá. Én vegán vagyok, de nem a húsevésedbe "kötöttem bele", inkább az zavar, hogy homárt is gyilkolsz, csupán élvezetből. Azért a pár falatért amit ad, elveszel egy életet, ráadásul nagyon brutálisan. Ha neked kellene így meghalni....akkor persze azt már te is kegyetlennek tartanád igaz? És igazságtalannak.. Na mindegy. Sajnos hiába magyarázok empátiáról olyannak, akinek nyilvánvalóan fogalma sincs az egészről.

    VálaszTörlés
  11. Kedves Névtelen!

    Nem fogok vitatkozni veled, nem áll szándékomban sértegetni se, de ugye azt Te sem gondolod komolyan, hogy állandó jelleggel homárokat gyilkolok itthon! Szakmámból adódóan elég magas empatikus készséggel bírok, és úgy gondolom, hogy aki otthon vágja a csirkét, malacot az se kevésbé vadállatias, mint Én, de így vagyunk berendezkedve ez a csúcs ragadozók sorsa, nem tudom, mit gondolsz azokról az állatokról, akik megölnek másokat a túlélés miatt, nem értem miért nem várják meg, hogy elhulljanak!:-)
    Majd, amikor a kórházban fekszel az életmódod miatt, jusson eszedbe a hús, amit nem ettél meg!

    Egyébként a jellemedről mindenképp árulkodik az, hogy névtelenül pocskondiázol másokat!

    VálaszTörlés
  12. Szia!


    Én most készülnék először homárt készíteni és bár lehet,hogy direkt nem mentem bele olyan jellegű keresgélésekbe,mint Te annó,hogy olyan cikkeket olvassak,ami által megsajnálnám az állatot,de recept keresgélés közben is óhatatlanul szembetalálkozni ezzel.

    Nem mondom,hogy milyen hiteles ez az oldal,de idéznék egy válaszolótól. Engem meggyőzött:

    "....Említett forró vízben izgés-mozgás miatt, előtte jegelni szokták. Ekkor a rák hibernálja magát, és meg sem moccan a forró vízbe dobáskor. Mire felébredne, meg megfő. Viszont az itt nyavalygó állatbarátok mint mindig, most is rossz úton járnak. A rák ugyanis nem vergődik a forró vízben. Ugyanis nem ember. A ráknak nincsenek idegvégződései mint nekünk. Ezért nem érez sem simogatást sem hőmérsékleti szenvedést. A rák, gyakorlatilag egy biológiai targonca. Kékvérű csemegének hívják, de nem az arisztokraták étke miatt, hanem mert élve ha megvágják, kék folyadék szivárog belőle. Természetesen ez megint csak nem vér, hisz nem ember. Ez egyfajta fagyálló hidraulika folyadék. Ezt pumpálva megy, és vág/darabol az ollóival akár meleg akár jéghideg vízben, és emiatt nem is fárad el. Vértől teljesen eltérő funkciójú. Sajnálatos, hogy embertársaink manapság már embertársaik az utcán hagyják meghalni, de az általuk nem is ismert állatokra vetítik ki humanista érzéseik. Így fordulhat elő, hogy azt hiszik, hogy a kutyának migrénje van, a homár vérszegény, és sír mikor élve főzik. Valójában meg a magas hőmérséklettől táguló páncél adja azt a sípoló hangot, ahogy alóla távozik a levegő.... "

    Forrás: http://www.gyakorikerdesek.hu/etelek-italok__konyhai-praktikak__943047-miert-kell-a-homart-elve-megfozni__oldal-1 aki el akarná olvasni az egészet. Úgy látom tisztában van azzal,amit beszél.

    Én eddig abban voltam beszerzem főve-lefagyasztva és megcsinálom úgy,bár most kicsit elbizonytalanodtam,ahogy olvastalak...lehet abban igazság,hogy így nem lesz az igazi az íze(?)... Köszi, további minden jót! B.K.

    VálaszTörlés
  13. Szia B.K.!

    Szerintem a friss mindenképpen finomabb, próbáld ki, én készítettem azóta és gyorsan meg voltam vele! Forróvíz jobb!:-)

    VálaszTörlés