2012. május 10., csütörtök

Gyulán jártunk



A május elseji hosszú hétvégén jól megérdemelt gyerek mentes pihimet töltöttem anyukámmal és a nővéremmel ezt tavaly óta adjuk egymásnak név és szülinapi ajándékként, nagyon jó dolog!:-) Idén pedig Gyulára látogattunk el, 




ahol istenieket ettünk és nagy szerencsénkre a várban belefutottunk egy kézműves lekvár készítőbe Lévai Anikóba, akinél mennyei dolgokat vásároltunk és kóstoltunk, 








ráadásul még egy csomó szép kerámiát is sikerült venni, amit egy helyi keramikus készít Faragó Ágota, érdemes rákeresni, igazi művész!, csodás vaj és méz tartóra tettem szert, amik gyönyörűek!
Persze nem lett volna igazi gyulai túra kolbász nélkül így azt is ettünk, vettünk, Szofi nagy örömére, nálunk Ő az igazi kolbász, szalonna függő, bár Én is imádom, friss puha fehér kenyérrel, vajjal, paradicsommal, nyam-nyam..
Na és persze a legnagyobb gasztro élmény a reggeli kávé, sajtos roló, pogácsa és süti volt a Százéves Cukrászdába, ami helyi nevezetesség, méltán híres, mert egyszerűen hihetetlen milyen csodákat készítenek, a házi bonbonokon keresztül, a fagyin át, egészen a süti csodákig, nekem a Százéves torta volt a kedvencem, ami leírhatatlanul finom! 







Nagy szerencsénkre pont a szomszédságába laktunk, így minden reggelt ott kezdtünk!:-)



A történetéről pár szót:
Belépve a cukrászda ajtaján Hygia üdvözöl bennünket.








A szalonokban egy csésze forró, gőzölgő tea mellett induljunk el vissza az időben, 










és ismerjük meg a Százéves Cukrászda történetét. Maga az épület az 1801. évi tűzvész után tétesült. 1839-ig gyógyszertár működött benne. Erre utal a sarokterem falában található homokkőkép, amelyen a kígyóját tálkájából etető Hygia volt restaurálható.
A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester.
Salis András 1841-ben vette feleségül Reindhardt János német gyulai cipész lányát, akinek rokona, Reinhardt József 1854-ben átvette a cukrászdát. Reinhardt József 1887-ben bekövetkezett halála után özvegye, Kontúr Róza vezette tovább az üzletet 1900-ig. Segédje, Balaskó Béla 1900 és 1907 között vitte tovább a hagyományokat. Az ő segédje, Lázár János 1907 és 1924 között gondoskodott a Reinhardt Cukrászda hírnevéről, majd özvegye, Lázár Jánosné 1947-ig működtette tovább. Ekkor szintén segédjének, János Imrének adta át az üzletet egészen 1984-ig. Nem lévén leszármazottja 74 éves korában eladta a városnak és azóta önkormányzati tulajdon. 1952-ben nevét megváltoztatták Százéves Cukrászdára.
A ház copf és empir stílusú elemekkel épült, de magán viseli a korai klasszicista jegyeket is. A díszítő festések által meghatározott termekben korhű és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatóak. 1840-ből maradt fenn a sarokterem fali polcállványzata, a két aranyozott favázával, és a fedeles cukorkásüvegekkel, valamint a régi edényeket őrző vitrines pult is. Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt (a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják) az 1984-1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni. Főként a 6-7 fős asztalok jellemzőek a cukrászdában.
Nagy kincse a cukrászdának egy hasábszekreterben elhelyezett 32 sípos géporgona, amelyet Josef Hain bécsi mester készített 1819-ben.
Az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel, 








amelyek egyedi látnivalót nyújtanak az országban. 2004-ben a cukrászda életében egy jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek. További info: http://www.cukraszok.hu/szazeves_ek.htm


Ezután a kis uti kalauz után még egy pár szó arról milyen csodás bonbonok készülnek, egyszerűen hihetetlenül finomak, passió gyümölcsös, marcipános, konyakmeggy, rózsavizes, fehér-, tej-, étcsokoládés, mogyorós, mandulás, bacadi-s..., és emellett táblás kiszerelésben is kaphatóak a Pannonhalmi Apátság különleges likőreivel készült isteni csokoládék, de vannak teák, lekvárok, szóval egy igazi kuriózum, csodaszép környezetben!


Most búcsúzom és látogassatok el, ha Gyulán jártok, mert meseszép, a város is, ami egyébként egy kis ékszerdoboz!


Puszi:


Petrezselyem

3 megjegyzés:

  1. Sok puszi petrezselyem drága, hogy eme csodás képet sikerült anyáról és a nővérkéről felrakni:):)csók: Keke!!

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy egykori városomban nagyon jól éreztétek magatokat. Reméltem is, hogy a 100 éves sok-sok finomsággal töltött el benneteket.

    VálaszTörlés
  3. Isteni finomságokat kóstoltunk! Biztos megyünk még!

    VálaszTörlés